Első nap a munkahelyen
Az új munkahelyen töltött első nap a legnehezebb. Egy jó belépővel megszerezhetjük főnökünk, munkatársaink bizalmát, de néhány figyelmetlen lépéssel kényelmetlen helyzetbe hozhatjuk magunkat.
Az "új seprő jól seper" mondást mindenki ismeri, épp ezért felesleges túlságosan nyomulni az első napon - nem fog őszintének hatni. A kiegyensúlyozott, nyugodt viselkedés azonban aranyat ér. Kerülendő például a túl korai érkezés. Előfordul, hogy a főnök nem a szokásos munkakezdési időpontban várja az új alkalmazottat, hanem fél- vagy egy órával később. Ezt érdemes betartani, hiszen kevés kényelmetlenebb dolog van, mint ismeretlenül feszengeni, azon gondolkozva, hogy az előszobában, a titkárságon, vagy a leendő helyünkön várakozzunk-e. Kisebb cégeknél az is megeshet, hogy az ügyvezetőn kívül senki - még a munkaügyesek sem - tudják, hogy kivel kellene először találkoznia az új belépőnek.
Ha a közvetlen vezető nem ismertet meg a kollégákkal, ezt magunknak kell megtenni. A bemutatkozás (név, pozíció, feladatkör) után a másik felet is meg kell kérdezni néhány dologról. Például, hogy lesz-e munkakapcsolatuk, s ha igen, az milyen jellegű.
Érdemi munkát általában ilyenkor keveset kell végezni. A főnök is inkább azt várja el, hogy bebizonyosodjon: az illető gyorsan be fog illeszkedni, megismeri a cég működését, és néhány alapvető feladatot gond nélkül meg tud oldani. Kérdezni pedig soha nem szégyen.
Munkaszerződés
Gyakran az első napon írják alá a munkaszerződést, melynek vannak úgynevezett kötelező tartalmi elemei (munkavállaló személyi alapbére, munkaköre, munkavégzés helye). Ezen kívül tartalmaznia kell a felek neveit, a munkaviszony szempontjából lényeges adatait (ilyenek például a cím, személyazonosságot igazoló adatok stb.). Soha ne írjunk alá megállapodást elolvasás nélkül. A lényeges információk munkajogi ismeret nélkül is érthetőek kell, hogy legyenek (bruttó fizetés összege, próbaidő hossza, munkakör megnevezése, munkaidő, stb.), ami pedig nem világos, arra nyugodtan rá lehet kérdezni.
Fekete |